Gasztro-mennyország és kávépokol
2019. december 24. írta: ATIPICO

Gasztro-mennyország és kávépokol

Honnan és hová tart a hazai espresso kultúra?

atipico_blog_hu_espresso.jpg

Vannak dolgok, amikkel ha először találkozol, igazán fel sem tűnik, elfogadod olyannak, amilyen, nem gondolkozol rajta, továbblépsz. Aztán amikor másodszor jön szembe, akkor döbbensz rá: Úristen! Ez nagyon gáz! Van egy nagyon kedvenc éttermünk. Annyira szeretünk oda járni, hét nem telhet el úgy, hogy ne ennénk végig az aktuális séfajánlatot. Ha a hétvége véletlen valamiért kimarad, bepótoljuk hétköznap. A séf kreativitása és zsenialitása, a hely minősége egyszerűen észbontó. Néha azon gondolkodom, a tulajdonos, akivel amúgy nehéz ott nem találkozni, biztos, hogy nem ennek a bolygónak a szülötte. Mert, mi földiek, a gasztronómiát nem tudjuk ilyen szinten művelni. Esetleg aki épp a vörös könyvbe jutásra hajt. A másik nagy kedvencünk egy vidéki ötcsillagos szálloda. Amit igazán szeretek abban a helyben, bár vannak apró és felejthető hibák, de ezek csak valódivá, életszerűvé teszik, viszont még soha sehol nem találkoztam olyan elköteleződéssel a csupa nagybetűs VENDÉGLÁTÁS irányába, olyan eltökéltséggel, törekvéssel a jóra, mint itt, és igazából ez az, ami megkérdőjelezhetetlenül beemeli a kategóriájába. Van azonban még egy közös pont. Érdekes módon a dolog nem bosszantó, sőt, megbocsájtható. Egyszerűen csak nem értem. Ez pedig a kávé. Ha egy elképesztően rossz – irtózatosan rossz – fájdalmasan rossz skálán nézzük, akkor pusztulat. Ahogy Alex mondta az év női hangjának a döntőben. Pedig márkás, jó géppel dolgoznak, a kávé sem valami utolsó utáni vietnámi egydolláros. Persze tonnánként. Nyilván millió és egy oka van, lehet jó géppel jó kávéból is pokolian rosszat csinálni, a gond az, hogy ez megy is Nekik. De könyörgöm, van az országban úgy 30 ezer vendéglátóhely, ebből 29 800 egyébként is ezt a színvonalat hozza, nincs is semmi látnivaló, lehet tolni a bringát hazafelé, jó, a maradék kétszázban azért felhúznám a szemöldököm egy ilyen presszón. Na jó, de az én szubjektív TOP kettőmben is? Nem termőhely szelektált etióp naturált várok csokis-cserris ízjegyekkel és némi földességgel. Nem. Egy korrekt olasz espressot. Ami a közízlésnek leginkább megfelel. Te jó ég! Ugye ez nem az!?

A fotóért köszönet a mindig zseniális Unsplash-nak